Odaát

Megtudhatjuk a piramisok titkát?

Megosztom:

Új felfedezések.

Eddig nem ismert területeket találhatnak meg

Mehdi Tayoubi 2016. október 13-án már tudta, hogy a ScanPyramids projekt jó úton halad. Ezen a napon ő és a csapata találkozott az egyiptológusok bizottságával, hogy elmondja nekik azt a kicsi, de eddig ismeretlen üreget, amit a Khufu-piramis, vagyis a gízai nagy piramis északi oldalán találtak. A ScanPyramids projekt mindössze 12 hónappal korábban kezdődött, de már ígéretes eredményeket hozott.

Aztán később, 2017-ben megütötte a főnyeremény: hatalmas üreget észleltek a 4500 éves piramis mélyén. Bár az üresség pontos tájolása ismeretlen volt, Tayoubi csapata meg tudta erősíteni, hogy körülbelül 30 méter hosszú és a Nagy Galéria felett helyezkedik el – a folyosón, ami összeköti a királynő kamráját a Khufu fáraó szarkofágját tartalmazó kamrával. 

“Nem tudjuk, hogy ez a nagy üreg egyenes vagy kanyarodik-e. Nem tudjuk, hogy ezt az ürességet egy vagy több egymást követő szerkezet okozza-e. Amiben biztosak vagyunk, az az, hogy ott van ez a nagy űr, és lenyűgöző, amennyire tudom – semmiféle elmélet nem számított erre”- mondta Tayoubi még 2017 novemberében.

De a két felfedezésnél talán még lenyűgözőbb a tény, hogy a piramis tökéletesen sértetlen maradt. Egy kamra falát sem fúrták át, és nem nyíltak meg lezárt folyosók, semmit sem kellett tönkretenni ezekért az infókért.

Hogyan működik?

A ScanPyramids csapata mélyen bekukkanthat a mészkőtömbökbe, és olyan mélyedéseket azonosíthatnak bennük, amikről senki sem tudott. És ami ezt a megdöbbentő bravúrt lehetővé teszi, az a müon tomográfia néven ismert technika, ami lehetővé teszi a tudósok számára, hogy olyan helyszíneket tárjanak fel, amik korábban elérhetetlenek voltak.

A technológia az űrben keletkező kozmikus sugarakra támaszkodik, hogy elmélyüljön a Föld rétegeiben. A kozmikus sugarak olyan nagy energiájú részecskék, amik fénysebesség közelében száguldanak az űrben. Ezeket a Nap, a Naprendszeren kívüli szupernóva-események és még az Ősrobbanás is előállíthatja. Folyamatosan minden irányba utaznak, és olyan sokan vannak, hogy állandóan ütköznek a Föld légkörében található oxigén- és nitrogénmolekulákkal. Ekkor más részecskéket indítanak el.

“[Amikor] egy nagy energiájú kozmikus részecske eléri a felső légkört, nagy részecske záport produkál” – magyarázza Prof. Ralf Kaiser, a Glasgowi Egyetem fizikusa. „Ezeknek a részecskéknek a nagy része megáll a légkörben. De némelyikük egészen a földig ér. És ezek tipikusan müonok.”

Hasonló, mint röntgen- vagy gammasugarakhoz. De azoktól eltérően a kozmikus sugár müonok nem károsítják az anyagot, amin áthaladnak.

A müonok tehát arra szolgálnak, hogy bepillantást nyerjenek azokba a szerkezetekbe, amikbe nem lehet bejutni, mint a zárt kamrák a piramisokban, a lezárt barlangok a régészeti lelőhelyeken vagy a vulkánok belseje.

Forrás: Science Focus

Megosztom: