Egyre durvábban emelkedik a hőmérséklet a Kalahári sivatagban.
Nem áll jól a Kalahári szénája
A Kalahári sivatag Afrika déli felén fekszik, itt élnek a szurikáták, amik az utóbbi időben óriási népszerűségnek örvendenek. A sivatag így is vörös zászlós, vagyis éghajlati forró pont, mert ez terület már most 4 fokot melegedett, ha ehhez hozzávesszük a Párizsi Klímaegyezmény 1,5 Celsius fokos legoptimistább emelkedését, a Kalahári rendszere összeomolhat.
A forrósággal elmaradnak az esők, amik órási problémákat jelentenek. Elhervad a fű, eltűnnek a hangyák és a termeszek, éhínség alakul ki.
A Kalahari a világ legnagyobb szakadatlan homokterülete, a szélfútta dűnék óceánja Botswanában, Namíbiában, és Dél-Afrikában található, szavanna váltja fel, többnyire füves táj, amit alkalmanként fák tarkítanak.
Túl forró jövő
A Kalahari várhatóan melegebb és szárazabb lesz 2100-ra. A gyakori szélsőséges melegedés végzetes lehet sok állatnak és növénynek. Az elmúlt fél évszázadban Dél-Afrika egyes részein a hőmérséklet a globális átlag kétszeresére emelkedett.
A Dél-Afrikai Meteorológiai Szolgálat szerint 2015, 2016 és 2019 voltak a legmelegebb évek 1950 óta. 2016 januárjában a Tswalutól mintegy 241,40 km-re délnyugatra fekvő Augrabies-vízesés hőmérői több mint 48 Celsius fokot mutattak. Stefaan Conradie, a Fokvárosi Egyetem klímarendszer-elemző csoportjának doktori kutatója szerint ez a „legmagasabb hőmérséklet, amit valaha ilyen magasan a tengerszint felett regisztráltak”, és „a második legmagasabb hőmérséklet Dél-Afrikában”.
Nehéz megjósolni, hogy a hőmérséklet emelkedése hogyan fogja megváltoztatni a csapadék mennyiséget, de a kontinens ezen részén a nyári esős évszak valószínűleg később kezdődik majd és rövidebb lesz. Az esőzések intenzívebbek lehetnek, rövidebb idő alatt nagyobb mennyiségű csapadék eshet, ami felszíni árvizeket eredményezhet. A viharok között hosszabb száraz időszakok is előfordulhatnak.
Forrás: National Geographic