Élet

“Bűnözőnek érzem magam, amiért megmentettem az emberek életét”

Megosztom:

Menekülteket mentett ki a Földközi-tengerből.

Ilyen egy migránsmentő munkája

Lisa Ward még 2017-ben migránsmentőként dolgozott egy hajón Líbia partjainál. Sokakat húzott ki tengerből, miután a borzalmas állapotú hajóik nem bírták az utat, és felborultak. De akadtak olyanok is, akiknek már nem tudott segíteni…

“Olyan emberekkel találkoztam, akiknek a ruhájukon kívül semmijük sem volt. Legjobb esetben családjuk telefonszámát beleírták a kabátjuk belsejébe, mert nem volt papír, amire felírhatták. Láttam nőket és gyermekeket is, akiket áramütés okozta égési sérülések emlékeztettek a kínzásokra, amiket átéltek. Semmi sem készít fel erre” – mondta.

Egy jótékonysági szervezettnél kezdet dolgozni, miután hallott a körülményekről, és mint mentős segíteni akart a legjobb ellátást megadni ezeknek az embereknek.

Hajók szállították a tengeren át a menedékkérőket, akik szárazföldi országokból érkeztek, így egyikük sem tudott úszni. Sokukat bandák fogták el Líbiában, és addig kínoztak, amíg a családjuk nem fizetett az elrablóiknak. Aztán kénytelenek voltak rabszolgaként dolgozni, amíg nem gyűjtöttek össze annyi pénzt, hogy kifizessék az átutazásukat. Nem tudtak visszamenni, és nem volt papírjuk, hogy kiutazzanak Líbiából.  

Ezeket a kétségbeesett embereket a csempészek körülbelül 32 kilométerre kiviszik a tengerre. Ezután leveszik a motorokat, és elhagyják az utasokat, így ott lebegnek akár napokig víz és élelem nélkül, arra várva, hogy megmentsék őket.

Gyerekek hullái lebegtek a vízen

18 évig dolgozott mentősként, de nem volt felkészülve arra, amit látott. A megmentett embereket kikérdezték, meg akarták tudni a nevüket, hogy honnan érkeztek és az életkorukat, valamint megvizsgálták őket. Aztán még három napba telt, mire Olaszországba tudták szállítani őket, ahol a Vöröskereszt segített. Addig a vízbe fulladtak hullái a hajók szélén feküdtek. Többségük gyerek volt.

“A mentőszolgálatban töltött időm alatt soha nem találkoztam olyan gyermekkel, akinek sürgős szívmasszázsra volt szüksége. 20 percen belül három három év alatti gyereket hoztak hozzám. Próbáltam újraéleszteni őket, de egyiket sem sikerült” – mesélte el a borzalmas élményeit.

“Azt hiszem, az emberek nem igazán értik, mennyire kétségbeesettnek kell lennie ahhoz, hogy egy motor nélküli gumicsónakra szálljon valaki, és megpróbáljon átkelni a nyílt tengeren. Bizonyára, ha lenne biztonságosabb lehetőség, azt választanák” – tette hozzá.

Forrás: Metro

Megosztom: