Felfedhetik az utolsó korszakukat.
Még többet tudhatunk meg az éghajlatról
A Smithsonian Természettudományi Múzeum archívuma közel 100 millió éves kövületeket tartalmaz. Koruk ellenére ezek a sziklák egyáltalán nem törékenyek. Richard Barclay geológus és botanikus könnyedén kezeli őket.
Az ősi sziklában háromszög alakú levél látható, lekerekített felső résszel. Ez a levél akkor esett le a fáról, amikor a T-rex és a triceratops kóborolt az őskori erdőkben, de a növény azonnal felismerhető. „Ez a ginkgo, egyedülálló alakja van” – mondta Barclay. – “Sok millió év alatt nem sokat változott.”
A ginkgo fák különlegessége az is, hogy kövületeik gyakran megőrzik a valódi növényi anyagokat. És ez a vékony szervesanyag-lap kulcsfontosságú lehet az ősi éghajlati rendszer – és felmelegedő bolygónk lehetséges jövőjének – megértéséhez.
“A ginkgo egy nagyon egyedi időkapszula” – mondta Peter Crane, a Yale Egyetem paleobotanikusa. „Nehéz elképzelni, hogy ezek a fák, amik most az autók és az ingázók fölé magasodnak, a dinoszauruszokkal együtt nőttek fel, és 200 millió éve szinte változatlanok.”
Segíthet megérteni a klímaváltozást
„A tudósok azért tekintenek vissza a múltba, mert így megérthetik, mi jön a jövőben” – mondta Kevin Anchukaitis, az Arizonai Egyetem klímakutatója. „Meg akarjuk érteni, hogyan reagált a bolygó a múltban az éghajlat nagymértékű változásaira – hogyan változtak az ökoszisztémák, hogyan változott az óceán kémiája és a tengerszint, hogyan működtek az erdők.”
Különösen érdekesek a tudósok számára a „melegházi” időszakok, amikor úgy vélik, hogy a szénszint és a hőmérséklet lényegesen magasabb volt, mint ma. Ilyen volt a késő kréta kor (66-100 millió évvel ezelőtt), a dinoszauruszok utolsó korszaka volt ez, mielőtt egy meteor becsapódott a Földre, és a legtöbb faj kihalt.
Ha többet tudnak meg a melegházi klímáról, a tudósok értékes adatokat kapnak a klíma modellek pontosságának tesztelésére a jövő előrejelzéséhez.
De a távoli múltra vonatkozó éghajlati információk korlátozottak. Az ősi jégmagokban rekedt légbuborékok lehetővé teszik a tudósok számára az ősi szén-dioxid szint tanulmányozását, de ezek csak körülbelül 800 000 évre nyúlnak vissza.
Ezért nagyon hasznos a most megtalált ginkgo levél. Az alsó részén található apró pórusok úgy vannak elrendezve, hogy szén-dioxidot szívnak fel és vizet lélegeznek be, lehetővé téve a növény számára, hogy a napfényt energiává alakítsa. Ha sok szén van a levegőben, a növénynek kevesebb pórusra van szüksége ahhoz, hogy felszívja a szükséges szenet. Amikor a szén-dioxid szint csökken, a levelek több pórust termelnek, hogy kompenzálják.
Most azt szeretnék tudni, hogy a megkövült ginkgo levelek pórusai mit árulhatnak el a 100 millió évvel ezelőtti légkörről.
Forrás: NBC News
