A gyengénlátóknak sokszor nehéz használni a közösségi médiát.
Az átlagember nem gondol erre
Furcsa lehet ebbe belegondolni, de gyengénlátón is lehet használni az Instagramot. Ebben az esetben egy gépi hang mondd el minden információt a képről, ki a felhasználó, aki feltöltötte, mikor készült, stb. De van egy funkció, ami a képet magát írja el, ezt a feltöltőnek kellene kitölteni, de gyakran elfelejtkeznek róla az emberek, mint ahogy a közösségi média legtöbb akadálymentesített funkciójáról egyébként.
Ebben az esetben a hang magától próbálja beazonosítani, hogy mit lát a képen, ami sokszor vicces szövegeket eredményez, mint amikor abszolút a Google Fordítóban bízunk meg egy-egy szöveg fordításában.
Gyakori a félreértés
Danielle McCann, a Vakok Országos Szövetségének közösségi médiakoordinátora elmesélte a saját tapasztalatait. Nemrég az Instagramon lapozott, amikor a képernyőolvasója azt mondta, hogy van egy fotó „két barna macskáról, amik egy textil felületen hevernek”. Férje közölte vele, hogy valójában egy menyasszonyi ruha hirdetésről van szó, amin egy nő szerepel esküvői ruhában. „Hála istennek, nem úgy kommenteltem: >>Ó, azok a macskák olyan aranyosak<<, tudod?”
Az eszközök egyre több segítő lehetőséget kapnak, például nagyítást, nagy kontrasztot és beépített képernyőolvasót, a közösségi média lassan hozzáférhetőbbé válik a vakok vagy gyengénlátók számára is. Sok webhely és alkalmazás reagál a felhasználók eszközbeállításaira, ilyen a világos és sötét üzemmódok közötti váltás, vagy, hogy lehetővé teszik képleírások készítését. De ezeknek a funkcióknak a létezése nem garantálja, hogy a fogyatékkal élők nem záródnak ki az online világból. A közösségi média elérhetősége csoportos munka. Az embereknek ismerniük kell a funkciókat, meg kell érteniük azokat, és használniuk is kell. Egy platformnak száz akadálymentesítési lehetősége lehet, de a felhasználók részvételének hiányában az emberek továbbra is kimaradhatnak.
De ha használják is ezeket a leíró funkciókat, sokszor túl egyszerű szövegeket írnak, pl.: “egy szőke lány ül”. De az ellenkező eset sem jó, amikor túl hosszúra sikerül a leírás. A legfontosabb az, hogy informatív legyen, ne költői.
McCann szerint fontos lenne az emberek edukálása ebből a szempontból is. Azt szeretné, ha könnyebben csatlakozhatna a közösségi médiához, szívesen nézne TikTok-videókat. Mert nem tudja befogadni, „hacsak nincs valaki, aki leül velem, és elmagyarázza nekem, mi történik. Határozottan úgy érzem, hogy nem tudok erről kivel beszélni” – mondja. „Ez bizonyos szempontból kirekesztő, mert szeretem a vicceket. Szeretem a tészta recepteket. Ezt szeretném tudni, hogy még mindig a társadalom része vagyok.”
Forrás: The Verge
